A hidegburkolatok élettartama több tényezőtől függ. Nagyban befolyásolja az aljzat minősége, a felhasznált csemperagasztó minősége, valamint természetesen a beépítés szakszerűsége.
A megfelelő miőségű csemperagasztó kiválasztásában a gyártó lesz a segítségünkre. A ragsztók csomagolásán feltüntetik, ‘mit tud’ az adott csemperagasztó, ami segít a tervezett brukolathoz megfelelő kiválasztásában.
Igen sokszor halljuk, hogy flexibilis, azaz alakváltozásra képes csemperagasztót ajánlott használni a hidegburkolathoz. De mit is jelent ez?
A cementkötésű ragasztóhabarcsok alakváltozási kritériumait az MSZ EN 12004-es szabvány tartalmazza. Az alakíthatósági vizsgálat során a ragasztóhabarcsból készített próbatesteket hajlítóvizsgálatnak vetik alá és a lehajlási értéket a próbatest törésének pillanatában rögzítik.
A szabvány a lehajlás mértékétől függően 3 alakíthatósági osztályt állít fel:
– ha a lehajlás kevesebb, mint 2,5 mm, a ragasztóhabarcs merevnek számít;
– S1 jelölés: alakváltozásra képes a ragasztóhabarcs, a lehajlási érték 2,5 és 5 mm közötti;
– S2 jelölés: nagy alakváltozásra képes a ragasztóhabarcs, ha a lehajlási érték 5 mm feletti.
Fentebbiekből következtethetünk arra, hogy S1 vgagy S2 jelzéssel ellátott ragasztóhabarcsot ajánlott választnai, hogy tartós hidegburkoltot szeretnénk.
De mikor érdemes S1-es vagy S2-es ragasztóhabarcsokat választani?
Ezek a ragasztóhabarcsok az aljzatok és burkolatok mozgásakor – ami hőmozgás, az aljzat zsugorodása következtében történik – gondoskodnak a burkolatok hosszú élettartamáról.
Válasszuk ezeket a jelölésű ragasztókat:
– kültéri burkolat fektetéséhez mindenképpen, a nagy hőmozgás miatt, ami a téli és nyári időszakok között akár 60-80 °C hőmérsékletkülönbség is lehet. Ilyenkor az aljzat és a burkolat között ébredő feszültségek a burkolat leválását okozhatják, ha nem képesek az alkalmazásra kerülő burkolási segédanyagok a feszültségkülönbségek leépítésére.
– Nem teljesen érlelt betonfelületeken, ahol a burkolat alatt elhelyezkedő aljzat még kismértékben zsugorodni fog.
– Alakváltozásnak kitett aljzatokon (OSB lap, a megfelelő alapozóval alapozott gipszkarton stb.).
– Nagyméretű burkolólapok fektetésekor, mert a nagyobb élhosszúság nagyobb hőmozgást eredményez.
– Cementkötésű vagy diszperziós, rugalmas, kent vízszigetelésekre, mint pl. például a Mapelastic vagy a Mapegum WPS.
– Hőingadozásnak kitett aljzatok, burkolatok esetén (kazánház, padlófűtés).
Általánosságban elmondható, hogy S1 ragasztót használjunk a burkolat alá olyan helyiségekben, ahol nagy hő- és mechanikai hatásnak van kitéve a burkolat (pl. padlófűtés). Az S2 ragasztó pedig kültéren is megállja a helyét, valamint a nagy, illetve óriási méretű lapok burkolása is tartóssá tehető a segítségével.
(forrás: MAPEI)
